ERCSI VÁROS TURISZTIKAI HONLAPJA
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
LÁTOGATOTTSÁG
Indulás: 2011-09-23
 
Háttérzene
 
ERCSI - SZIGETÚJFALU
 
Ercsi Híres személyei
 
GALÉRIÁK
 
Ercsi nevezetességei
 
Ajánlott oldalak
 
Ercsi üzletek weboldalai
 
KEZDŐ OLDAL
KEZDŐ OLDAL : Szerkesztő: Kugler Mihály

Szerkesztő: Kugler Mihály

Fotó: Kugler V. H. Mihály  2011.09.23. 17:14

ERCSI TÖRTÉNETE

A város neve, Ercsi, a legősibb helynevek egyike, amely a feljegyzések szerint már 2000 éve lakott terület volt. Nevét a szájhagyomány szerint egy Erch-Ercs nevű, avar törzsfőnökről kapta. A későrézkor-kora és középbronzkor határán számos népcsoport jelent meg a Duna nyugati partjáig nyúló területen, eltérő színvonalat és sajátosságokat mutató kultúrával. Az I. században itt megtelepedett illír-kelta eraviszkuszok az őslakosságnál jóval fejlettebb gazdasági életet honosítottak meg.

A II. században az Ercsi északi határában lévő Matrica és délre Vetus Salina (Adony) majd Intercisa (Dunaújváros) közötti dunai limes részeként római katonai táborok védték a barbár népek támadásaival szemben a római provincia Pannónia határát. A véderősítés maradványai, helyi nevén, a „Római sáncok” néhol még fellelhetők. A dunai védelmi rendszer összeomlása után nem alakult ki maradandó államalakulat a Kárpát-medencében. Ercsinek, a magyar honfoglalást megelőző, népességben gazdag és változatos életéről a székesfehérvári Szent István király és a budapesti Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött sokrétű leletanyag tanúskodik.

A Csepel-szigeten megtelepülő honfoglaló magyar törzsek és nemzetségek a Dunán átkelve 896 táján érték el Ercsi területét. A település történetének első írásos emléke az Árpád-korból származik. A Szent István által alapított Bakonybéli apátság javadalmai között 1037-ben megemlítik az ercsi halászatot is. III. István uralkodása alatt Tamás nádor Szent Miklós tiszteletére bencés monostort építtetett 1166-ban a Duna bal partján, az akkori Ercsi szigeten, melyet egy kis Duna-ág választott el a Csepel-szigettől.


Az alapítót is itt temették el 1186-ban.A kis sziget, melyet a korabeli források „insula beati Nycholai, insula Thomae, illetve Locus Secretus” néven említenek, mára már a Csepel-szigetbe olvadt. Hiteles forrásban a terület először 1233-ban szerepel Ercz alakban. 1238-ban IX. Gergely a pápai tulajdonban lévő monostort a karthauziaknak adta. A tatárjárás után a toplicai monostor filiája lett. A 13. század 2. felében háromhajós temploma egy kereszthajóval bővült, évi jövedelme tíz márka volt. A rend birtokai a Váli-völgyben feküdtek.

A XIII. sz. elején a monostor már apátság volt, amelyet kezdetben bencések majd a ciszterciták lakták, de az Árpád-házi királyoknak is gyakran volt tartózkodási helyük. IV. Béla és fia V. István is innét keltezett és kiadott hártyaokiratokat. A tatárjárás is, de a törökdúlás végleg megpecsételte a monostor sorsát, falai rombadőltek, lakói elpusztultak vagy elmenekültek. Az ercsi apátság címében ma is él, falaiból épült Szigetújfalu temploma, romjai a mai révháztól Pest felé kb. 300 m-re még az 1960-as évekig hirdették egykori fényét.

A XIV. század elejétől többféleképpen írták a falu nevét. 1303-ban Erchey, 1318-ban Erche, 1331-ben Erchy, 1456-ban Erch, a török időkben Erdzsin, a XVIII. század közepén Ertsi, Erchi, majd a XIX. században Ercsény néven említik.1526-ban a mohácsi csatába vonuló II. Lajos seregével három napot pihent Ercsiben itt is várva a hozzá csatlakozó csapatokat. Ennek emlékére táblát állított az emlékező utókor, a mohácsi csata 400. évfordulóján 1926-ban. Az egyre inkább elnéptelenedő faluba és környékére 1629-30-ban boszniai ferencesek pasztorálásával, Szigeti Lukács és Tamás Vajda (magyarra fordított délszláv nevek) vezetésével katolikus rácok (horvátok, bosnyákok, dalmátok) telepedtek le. Munkájuk jelentős mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a falu gyors ütemben fejlődésnek indult, és egyike lett a 170 dunántúli mezővárosnak 1638-ban. A város pecsétje „Bodog Ason Ersi város” az itt élő nép mély vallásosságáról tesz tanúbizonyságot. A község birtokosai kezdetben a Dombay, a Dallos és a Torkos család voltak, majd 1637-ben a Szapáry családé lett. Az idetelepült rácok 1686-ig egyaránt adóztak a magyar és török földesuraknak.

Dombay Pál a bodonhelyi lovas vitézek főhadnagya, Dallos János győrmegyei alispán és Torkos Péter győrvárosi bíróságot viselt főtanácsosnak a jobbágyok pénzzel, hallal, birkával, vajjal egyaránt szolgáltak. Musztafa bég ezeken kívül még úri ajándékot is elvárt.

A betelepült rácok a falut Ercsin-nek nevezik. Erdzsin a neve annak a török szandzsák bégnek, aki Buda védelmére palánkvárat épített, melynek létszáma 1628-ban 87 fegyveres török őr. 1644-ben magyar katonák és hajdúk törtek a palánkra és a falura, nagy pusztítást végeztek, rabokat ejtettek. Ekkor már Szapáry András volt a környék birtokosa, kinek fia Péter (Érd és Ercsi ura) vívott váltakozó kimenetelű csatákat Hamza (Hamzsa) béggel. A „pribék”, a bosnyák renegát Hamzsa bég ökör és szamár mellék, eke elé fogatta Szapáryt amikor elfogta, és szántatott vele. Amikor a török került fogságba hasonló bánásmódra számított és megmérgezte magát. Szapáry viszont megkegyelmezett, és a legenda szerint a bég a halálos ágyán megkeresztelkedett. 1661. augusztusában Eszterházy és Batthyány vezetésével huszárok törtek Tatáról az ercsi török sáncra és a 48 főnyi őrséget megsemmisítették.

1684-ben Ercsi és Érd környékén is megkezdődtek a Buda felszabadításért vívott harcok. Lotharingiai Károly itt csatát nyert, a sok hadizsákmány közül ismert az Ercsinél szerzett török zászló, melyet ma Bécsben a Történeti Múzeumban őriznek. 1686-ban, a térség 2. nagy csatájában már döntő vereséget mért a Buda felé tartó Szulejmán pasa hadaira, és Budát is elfoglalták az egyesült keresztény hadak. Ismert történet, hogy 1686. júniusában, Abdurrahman (a német származású Abdi) az utolsó budai basa, a harcok kimenetelét megérezve 20 bárka értéktárgyat és népes családját próbálta Nándorfehérvár felé menekíteni a Dunán. Ercsiig jutottak, ahol Bottyán János (Vak) és Bercsényi katonái elfogták őket. Korabeli dokumentumok bizonyítják, hogy a török elleni felszabadító küzdelmeknek Ercsi is egyik színtere volt.

1690-ben ismét nagy hullámban érkeztek délről menekülő délszlávok ferencesek vezetésével, és telepedtek le Ercsiben is.

1698-ban egy év alatt felépítették Ercsi első templomát a Duna-parton, gyűjtésből, országos adakozásból, Bulaics Márkus plébános és Radonovics Péter produkátor vezetésével. Nagyboldogasszony tiszteletére szentelték fel, annak napján augusztus 15-én. A templomban csak rácnyelvű szertartások voltak, mert az 1700-as évek összeírása szerint Ercsinek csak rác lakossága volt. A török kiűzését követően a régi magyar családok nem tértek vissza a faluba, a házakba rácok költöztek, akik fokozatosan átvették a magyar településformát, de megőrizték anyanyelvüket, vallásukat, hagyományaikat. Megművelték az elhanyagolt földeket újrahonosították az állattenyésztést és a szőlőtermesztést. Helyreállították a vízimalmokat, megindult a halászat és a kereskedelem. 1762-67-ben gr. Szapáry Péter főgenerális új templomot építtetett a település legmagasabb dombján Nagyboldogasszony tiszteletére későbarokk, (de már több helyen copf és rokokó) stílusban.

1781. június 29-én szentelte fel Selyei Nagy Ignác, Székesfehérvár első püspöke. Vele egy időben épült a plébánia földszintes és magas hódfarkú cserepekkel borított tetejű épülete. Az 1780-as években kétezer körül mozgó népességszám a századfordulótól fokozatosan emelkedett, és 1830 körül meghaladta a négyezret. Szapáry Péter lányát Juliannát br. Lilien József osztrák lovaskapitány vette feleségül, és jutott az ercsi uradalmi birtokhoz. Nevéhez fűződik az angol mintára szervezett jól működő racionalizált gazdálkodás. Hatalmas uradalmi épületek (magtárak, üzemek, középületek, lakóházak) épültek, a munkaerőt igyekezett helyhez kötni ezért a belterületen (Belmajor) és a pusztákon cselédházakat, istállókat, pajtákat építtetett. Kialakultak az uradalmi szervezet keretei, puszták, majorok, tanyák, az intézők irányításával.

1898-ban Ercsi községhez felvették a közigazgatásilag hozzátartozó Aggszentpéter, Alsóbesnyő, Felsőbesnyő és Göböljárás pusztákat, továbbá a következő külterületi lakott helyeket (tanyákat, majorokat): Sinatelep, Katalin major, Bevár (korábban Rohoda), Kisbesnyő (volt Sörkevár), Rácszentpéter, Györgymajor, Malomtó (régebben Malonta) és Szlatina, Máriaház (Krisandolina, azaz Kizsándolena), Ferencmajor (volt Pálinkaháza), Anasztázia (azelőtt Újmajor), végül Kolompos. Az átlagosnál jobb munkafeltételek kedvezőbb életkörülmények hatására a nincstelenek mind nagyobb számban szegődtek el az uradalomhoz. A Lilien uradalom az 1830-as évektől kezdve szesz- és likőrgyártás kapcsán foglalkozott cukorgyártással is. Később br. Eötvös Ignác gazdaságában is működött egy kiskapacitású burgonyacukor és keményítőgyár. Ennek a gyors fellendülésnek köszönhetően 1800-től Ercsi ismét mezőváros lett. Kiváltságos jogai voltak, három országos vásár, illetve hetenként 1-2 napon piac tartása. A céhekbe tömörült mesterek száma meghaladta az ötvenet. Jelentős települése lett a megyének, mint folyami kikötő, számottevő személy- és teherforgalmat bonyolított le.

Br. Lilien József halálakor 1828-ban, felesége Szapáry Julianna férje temetkezési helyéül a régi romos kápolna helyére újat építtetett a Felső szőlőknél a Mária forrás felett. Ez mégjobban fellendítette a búcsújáróhely népszerűségét is. Lányukat Lilien Annát vásárosnaményi Eötvös Ignác vette feleségül. Így került a Mária Teréziától bárói rangot kapott Eötvös család Ercsibe. Gyermekük Eötvös József 1813. szeptember 3-án született Budán, gyermekkorát azonban csaknem kizárólag anyai nagyatyjánál br. Lilien Józsefnél töltötte. Iskoláit magánúton Ercsiben végezte, ifjúkorát is legszívesebben a kastélyhoz tartozó vendégházban töltötte barátaival a reformkor nagyígéretű ifjaival.

Tanulmányai és elhivatottsága vezette, hogy az első felelős magyar minisztérium kultuszminisztere lett 1848-ban, majd a forradalom és szabadságharc bukása után is. A reformkor nagy politikusa, író, költő nemsokáig élvezhette az ercsi uradalom adta lehetőségeket. Apja Eötvös Ignác 1840-ben csaknem egész vagyonát elvesztette. Br. Eötvös Józsefnek már csak a sírhelye adatott meg a szeretett helyen, Ercsiben helyezték örök nyugalomra kívánsága szerint a nagyanyja által építtetett Mária kegyhely kápolnában 1871-ben, a Duna feletti magas parton. Az 1874-ben közadakozásból felállított obeliszket Ybl Miklóssal építtette az emlékező és hálás utókor.

Az eladósodott br. Eötvös család az ercsi uradalmat a hódosi és kizdiai nemesi előnevű görög származású bécsi Sina György Simon bankár és görög főkonzulnak adta el. A Sina család mindig elsők között volt a megyei virilisták sorában, nevüket ma is őrzi (a privatizációig jelentős gazdasági központ) Sinatelep.

1848 októbertől csapatmozgások érintik Ercsit, a Hunyadi honvéd tüzérek, a kiskun csapatok, a szabolcsi nemzetőrök és a Miklós huszárok szállásáról és ellátásáról kell gondoskodni. Görgey Artúr csapatának őröltek az ercsi vízimalmok, és tanúi lehettek a szakadatlanul nyargalászó intézkedő, akkor még honvéd őrnagy legendás jelenlétének. Itt írta októberben a fegyverszünet megkötése elleni felháborodott sorait a képviselő háznak. 1849 május 2-án nagyobb csapatmozgás volt ismét Ercsi területén. A ráckevei tábor 8 ezer katonája itt kelt át a Dunán rögtönzött hajóhídon. Ercsi, akkor még túlnyomó részben rác lakossága egy szívvel-lélekkel állt a szabadságharc gondolata mellé, segítve az áthaladó honvédeket mindvégig. Báró Sina Simon négy lányának egyikét Anasztáziát a német származású, de Ausztriában meghonosodott gróf Wimpffen Viktor tengerész hajóparancsnok vette feleségül és kapva hozományul az ercsi és érdi uradalmat. Halála után fia gróf Wimpffen Siegfrid lett Ercsi és a 21 ezer hold birtokosa, a Százhalombattától – Adonyig terjedő Dunaszakasszal együtt. A századfordulótól 1945-ig a község sorsa szorosan összefügött a grófi család és uradalmának történetével. A népesség foglalkozás szerinti megoszlásában továbbra is az agrár jelleg dominált, de jelentős szerephez jutottak a céhek és a dunai vízimolnárok.

A grófi építkezések kapcsán egyre több iparosra volt szükség. 1899-ben gr. Wimpffen Siegfrid és felesége zárda iskolát alapított, így telepedtek le Ercsiben a soproni anyaházból az „Isteni Megváltó Leányai” szerzetesrend tagjai. Itt végezték egyházi szolgálatukat, oktatási, nevelési tevékenységüket. A két világháború alatt részt vettek a betegápolásban és vezették Ercsi kulturális életét az 1950-es feloszlatásukig.

Gr. Wimpffen Siegfrid katolikus templomot építtetett historizáló stílusban Göböljárás majorban, a mai Besnyőn. Az 1910-es években olasz mesteremberek vezetésével nyeri el mai formáját a rendkívül gazdag díszítésű ercsi templombelső. 1912-ben elkészült Közép-Európa legkorszerűbb cukorgyára. Az építtető részvénytársaság döntését befolyásolta a Duna közelsége, a cukorrépa termesztésre alkalmas feltételek, és a sok munkaerő. A rác „őslakosság” mellett már többségbe került a magyar lakosság. Az uradalomba osztrák és sváb családok, a cukorgyári kolóniára cseh-morva mesteremberek kerültek, de éltek itt már akkor felvidéki tótok (faúsztatók, dereglyések, halászok, drótostótok) zsidó kereskedők és cigányok is.

Az I. világháború hadszíntereire Ercsiből 1100-an vonultak be, legtöbben a székesfehérvári 17-es és 69-es gyalogsági laktanyába. Az ercsi kastélyban hadikórházat rendeztetett be a grófi család és rendszeresen ellátta a hadbavonultak családját, az özvegyeket, árvákat. Ezért a nagybecsű cselekedetükért kapták a „kegyúr”-i címet.

A 203 hősi halott emlékét hirdeti a Duna-parti hősi emlékmű. A 162 katolikus hívő neve a templom homlokzatán elhelyezett márványtáblán és a Hősök nagyharangján olvasható. A református és másvallásúak neve a református templom falán lévő táblán található. Még ugyanennyien pusztultak el hazatérve, de sebesülésük következtében az évek folyamán Ercsiben. A háború után a cukorgyár már átlagban 306 főnek tudott munkát adni. A két világháború között fellendült a gazdasági és kulturális élet. 1926-ban államilag segélyezett községi koedukált Polgári fiú- és leányiskola épült, mely rendeltetésének legmagasabb fokát töltötte be 1948-ig.

1934-39-ben támfal épült a templom körül és több utca ekkor kapott bazalt kövezetet. A cukorgyár támogatásával fellendül a sportélet, és megteremtik a lehetőségét – hajóállomás, strand, zenés vendéglő – egy fővárosiak által felkeresett kirándulóhelynek az ercsi Duna-parton. A II. világháború hatalmas csapást mért a községre, és hosszú időre megállította Ercsit a fejlődés útján. A község területe 22355 kat. hold volt, a lakosság száma 7610, a lakóházaké 1312. Az első bombák 1944. november 17-én hullottak Ercsire, melyet a bombázókötelékek állandó vonulásai követtek. Ercsiből német egységek vették fel a harcot a Csepel-sziget felöl érkező szovjet alakulatokkal.

A pusztító harcok után 1944 december 6-n keltek át a szovjetek a Dunán, és folytatódtak a lakosság megpróbáltatásainak hónapjai. Ercsi évtizedekig nem tudta kiheverni a háború okozta károkat. A közel 370 hősi halott, elhurcolt és polgári áldozat nevét örök mementóként őrzi a II. világháborús emlékmű a legádázabb harcok helyén, a Duna-parton.

A cukorgyárat 1948-ban államosították. A rákövetkező években folyamatosan fejlesztették a technológiát, korszerűsítették a berendezéseket, csökkentették a fizikai munkát. Az üzemben az állandó munkaerő foglalkoztatása mellet kampány idején idénymunkások is dolgoztak.

Ercsi neve sokáig összefonódott a honvédséggel is. Az önálló pontonos-hidász dandár 1950-ben jött létre az MN 9618 Budafok Háros alakulat hivatásos és sorállományából, valamint a Táncsics Műszaki Tisztiiskola frissen végzett tisztjeiből és a bevonuló újoncokból. Októberben már Ercsibe, a félig kész laktanyába költöztek. A dandárt 1957-ben zászlóaljjá szervezték át, de az igazi fejlődés 1961-ben következett be, amikor Gilice Ferenc őrnagy parancsnoksága alatt ezred lett az alakulat. A megalakulás óta a laktanya sokat fejlődött, az 50 férőhelyes nőtlen szálló, a 75 férőhelyes óvoda, a modern tiszti lakótelep, a Helyőrségi Klub, a szolgáltatóház, a sportkomplexum és a felüljáró méltán reprezentálja a helyi katonai vezetés törekvéseit. Az alakulat jelentősen kivette a részét az ország és a település gazdaságának megsegítéséből is. A gyárépítések, a kőolaj- és földgázvezetékek fektetése, a fahidak létesítése és a Dunakiliti Vizierőmű mederfenekének burkolása kemény, de szép feladat volt a katonáknak. A természeti katasztrófák - árvizek, jeges ár, tűzvész - elhárításában is jelentős érdemei voltak az alakulatnak. Az 1991. évi haderőreform következtében az alakulat az I. Katonai Kerület (Tata) alárendeltségébe került, majd 1995-től általános műszaki rendeltetésű és szervezésű műszaki ezreddé vált. 1997-ben a műszaki ezred felszámolása után pontonos zászlóaljat állítottak fel. 1999. február 28-án az alakulatot végleg felszámolták, így 48 év után Ercsiben minden katonai tevékenység megszűnt.

A településen az oktatás is mindig kiemelt szerepet kapott. Az első egyházi iskola 1769-ben létesül. Az IML, Isteni Megváltó Leányai női szerzetesrend apácái óvodát és leányiskolát működtettek 6 elemi osztályig. Megalakították a Mária Kongregációt. 1926-48-ig Polgári fiú- és leányiskola működött, majd a község területén lévő óvodát,  az elemi és a polgári iskolát is államosították. 1955-ben az iskola Eötvös József nevét vette fel. Tanügyi igazgatás szempontjából a központosítás került előtérbe. Az iskola beiskolázási körzetéhez tartozott a cukorgyári, sinatelepi és rácszentpéteri iskola is. Ezen intézmény keretein belül tagozatként működött a Kisegítő Iskola, amely 1986-tól önálló intézménnyé vált. 1966-tól 1973-ig az általános iskola mellett gimnázium is működött.

A község oktatásához szorosan hozzátartozik a kulturális élet. 1962-re a község lakói társadalmi munkában felépítettek egy 400 fős színházteremmel rendelkező művelődési házat. A házban kapott helyet a ma 22.000 kötetet tartalmazó városi könyvtár is. A Helyőrségi Klub sokáig zárt intézmény volt, de a 70-es évek végétől igen komoly kulturális és közművelődési tevékenységet végzett. Itt alakult meg a Szapáry Péter Honismereti Szakkör 1994-ben, és a helyi ráchorvát nemzetiséget összefogó Ercsi Rác Klub. Itt működött az Ercsi Gazdakör is. Az 1986-ban elkészült Egészségügyi Központ a jövőt idézi, 4 felnőtt, 2 gyermek és 2 fogorvos biztosítja az alapellátást. Az Egészségügyi Központ mellett jól felszerelt, kitűnően ellátott patika épült, mely br. Eötvös József nevét viseli. A Családsegítő Központban működik az Öregek Napközi Otthona, az átmeneti elhelyezést nyújtó otthon, mely időskorúak szociális ellátását is szolgálja. Ercsi sportéletét meghatározza, hogy 1993-ban felépült a Sportcsarnok és a tanuszoda.

Mára a külterületekből Sinatelep és Rácszentpéter maradt Ercsi része. Sinatelep területén bronzkori leleteket (sírköveket, edényeket) tártak fel. Római kori leletek is igazolják, hogy ebben a korban is emberlakta település volt. Több őrtorony maradványát és agyagfazékban elásott ezüst dénárokat is találtak. A közelmúlt történetének legjelentősebb vonatkozása, hogy a területet br. Sina György vásárolta meg az Eötvös családtól, amely az ercsi birtok része volt. Korszerű nagyüzemmé fejlesztette a bárói család, így ezért is kapta a település róluk a nevét. 1949-ben az államosítások idején alakult meg a Sinatelepi Állami Gazdaság. Az állami gazdaságok sorában felszereltségével, termelési eredményeivel előkelő helyet foglalt el. Későbbiekben az Agárdi Mezőgazdasági Kombinátba olvadt be. A 90-es évek elején újra privatizálták. Az állami gazdaság korábbi dolgozóinak zöme a településen maradt, így a fejlődés nem állt meg. Családi házak épülnek, melyek közművel (gáz, víz, telefonhálózat) ellátottak. Rácszentpéter is az uradalmi birtok része volt, vitéztelkek voltak itt, cselédlakásokkal. 1971-ig iskola is működött. Az államosítás után az Agárdi Állami Gazdaság tulajdonába került. Ma már csak néhány család lakja, akik a környék vállalkozóinál találtak munkalehetőséget.

 

 

ÚJRA NYITVA! ~FBLOG~ ÁLLATKÍSÉRLETEKTÕL MENTES A SMINKED? ~HAMAROSAN KREDIT NYEREMÉNY! TERMÉKTESZTEK!~FBLOG~ÚJRA NYITVA!    *****    Astropapa-iskolája mindenkit szeretettel vár és INGYENES TANÁCSOT AD minden kedves érdeklõdõnek!    *****    Supernatural - ODaát - 13. ÉVad - Extrák - Infók - ÉRdekességek - ODaát - Supernatural - 13.ÉVad - Supernatural - ODaát    *****    A csillagjövõ oldalon,nem csak alacsonyak az árak, hanem a tanácsadás, teljesen ingyenes. Szeretettel várlak minden nap    *****    Új design! Az egyetlen magyar Olicity és a legaktívabb Zöld Íjász rajongói oldala! 6. évad & Arrowverse hírek!    *****    No.1 Christina Aguilera Fan Site - Minden ami X-Tina, minden héten újdonságok! Katt!    *****    TelenovelasWeb - Hírek, képek, videók, saját véleménnyel tarkított bejegyzések telenovellákról és a színészekrõl! Gyere!    *****    Hamarosan olvashatók lesznek az oldalamon az Asztro-tükör asztrológiai írásai, cikkei.    *****    Gesztenye, gesztenye, gesztenye... és egy álmos sün! Gyertek az októberi rétre Mályvával és Pipitérrel! Irány a Mesetár!    *****    Születési,baba,hold horoszkóp,elõrejelzés,párkapcsolati elemzés,fogamzási képlet! Ingyenes tanácsadás!Várlak!Kattints!    *****    Ha te is a letisztult stílus híve vagy, nézz be hozzám! Smink, ruha, kritika //Style and Stuff// Style and Stuff//    *****    MINDEN HÓNAPBAN INGYENES G-PORTÁL SABLON! TELJESEN ÁTSZERKESZTHETÕ A LEGÚJABB KÓDOKKAL! Ne maradj le egyik hónapban sem!    *****    Rendeld meg az asztrológiai csomagok egyikét és teljesen ingyen megbeszélheted velem a kérdéseidet telefonon, skypeon!!!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film! Film!Film!    *****    Nézz filmet messengeren! Ha szereted a filmeket klikk ide! Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!Film!    *****    A CSILLAGJÖVÕ OLDALON RENDKÍVÜLI AKCIÓK,LEHETÕSÉGEK.A MEGRENDELÉSEK UTÁN TELJESEN INGYENES KONZULTÁCIÓ,TANÁCSADÁS.VÁRLAK    *****    Õszi manókalandok a réten! Búcsúztassátok el ti is útra kelõ madarainkat Mályvával és Pipitérrel! Gyertek a Mesetárba!    *****    | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale | Ashley Tisdale |    *****    Bûbájos boszorkák - Charmed - Extrák - Érdekességek - Cikkek - Interjúk - Bûbájos boszorkák - Charmed - Charmed -Játékok    *****    Infrashape Horizontal fittness stúdió Debrecen